1.
Krisztus lovagjai és Allah katonái.
Mit ér és hol van a "Mennyei királyság"?
Európában a Nyugatrómai Birodalom bukása után keletkezett űrt az egyház töltötte be. A keresztény vallás az emberek világképének alapját, mindennapjainak szerves részét képezte, és a legfőbb egységesítő, szervező erő volt. Az egyház nem csak vallási, de világi, politikai ügyekben, sőt, fegyveres harcokban is egyaránt részt vállalt. Vajon mennyiben értett egyet és vett részt a háborúkban? S vajon hogyan élte meg a 7. században megjelenő, és futótűzként terjedő új világvallás, az iszlám jelenlétét? Melyek a muszlim világ sajátosságai. Miben más, és miben egyezik meg a muszlim és a keresztény gondolkodás?
A kereszténység és az iszlám összecsapásai a középkorban: arab hódítás az Ibériai-félszigeten, keresztes háborúk. Vajon mit ért Jeruzsálem?
A hit terjesztése fegyver nélkül: az jezsuiták tevékenysége az "Új világban" a korai gyarmatosítás korában.
Ajánlott könyvek,
melyek mind kölcsönözhetők a Halis István Városi Könyvtárból!
Az ajánló 2012. március 26-án készült. (Az ajánló 2022. 01. 18-án frissítve!)
- Usamah ibn Munqidh (1095-1188): Intelmek könyve. Egy szíriai emír memoárja a keresztes háborúk korából
- Columbus Christophorus: Kolumbus hajónaplója
- Columbus Christophorus: Kolumbusz útinaplója
- Moaveni, Azadeh: Rúzsfoltos dzsihád
- Schelby, Graham: Sötét lovagok; Hiú királyok; A sátán széttörte láncát; Farkas a kertek alatt
- Young, Robyn: A hadjárat. Ármány, szenvedély és harc a keresztes hadjáratok korában
- Young, Robyn: A Testvériség. Ármány, szenvedély és harc a keresztes hadjáratok korában
A Témához kapcsolódó szakirodalom:
- Bárándy Gergely: A tenger keresztes lovagjai. Velence részvétele a negyedik keresztes hadjáratban
- Benke József: Az arabok története
- Brett, Michael: A mórok. Iszlám nyugaton
- Castells, Manuel: Az információ kora 2., Az identitás hatalma. A globális dzsihád ifjú oroszlánja: Osama bin Laden | Bin Ladentől bin Mafuzig: pénzügyi hálózatok, iszlám hálózatok, terroristahálózatok | Hálózatépítés és médiapolitika: az al-Kaida szervezete, taktikája és stratégiája | Szeptember 11. és ami utána következik: egy globális hálózati fundamentalista mozgalom halála vagy megszületése?
- Ferwagner P. Ákos ; Szélinger Balázs: Oszama bin Laden, a terrorista és az arab világ története
- Kepel, Gilles: Dzsihád
- Maalouf, Amin: A keresztes háborúk arab szemmel
- Makai György: Miért harcolnak az arabok?
- Paganel, Camille: Szkanderbég története vagy A törökök és keresztények a tizenötödik században
- Phillips, Charles: A keresztesek hadjáratai és a lovagi élet. A keresztesek története és mítosza. Képes enciklopédia
- Pöltner, Rudolf: A Szent sír hadművelet.A keresztes hadjáratok a legendákban és a valóságban, 1095-1187
- Reston, James: Isten katonái. Oroszlánszívű Richárd és Szaladin a III. keresztes hadjáratban
- Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története
- Tibi, Bassam: Keresztes háború és dzsihád. Az iszlám és a keresztény világ
- Wassermann, Jakob: A hódító. Az óceán Don Quijote-ja; Kolumbusz Kristóf életének regénye
- Zöllner, Walter: A keresztes háborúk története
- Dan Jones: A keresztesek. A Szentföldért vívott háborúk története
Gyermek szakirodalom:
- Morris, Neil: A benépesülő Amerika Európai hódítások Észak- és Dél-Amerikában
- Vasold, Manfred: A keresztes hadjáratok
Filmajánlat
Játékfilmek
El Cid. Rendezte Antonny Mann, 1961.
Rodrigo Díaz de Vivar, vagy közismertebb nevén El Cid (Campeador) (Vivar del Cid, 1043. körül – Valencia, 1099.) a mórok elleni felszabadító háború, a reconquista hadvezére, a spanyol mondák és dalok hőse1961-ben Anthony Mann rendező El Cid néven történelmi filmeposzt készített róla, amelynek címszerepét Charlton Heston, női főszerepét Sophia Loren alakította.
Mennyei királyság. Rendezte Ridley Scott,2005.
írta William Monahan. Az angol történelmi film az 1180-as években a Szentföldön játszódik. A főhős egy kovács fiából lett keresztes lovag. A film a szentföldi harcok mellett szól értelmetlen öldöklésről, a szentföldi politikáról és a harci erkölcsről, mely megmenti a Szaladin által elfoglalt Szent Város, Jeruzsálem lakosságát.
Arn, a templomos lovag. Rendezte: Peter Flinth, 2007
A kolostorban nevelkedő fiatal Arn Magnusson (Joakim Nätterqvist) a gyönyörű Cecilia (Sofia Helin) miatt megszegi az önmegtartóztatási fogadalmat, ezért 20 évre a száműzik a Szentföldre, ahol a keresztes háborúban kell küzdenie a szaracén Saladin (Milind Soman) serege ellen. Közben a lányt büntetésből kolostorba zárják, gyermekétől elszakítják. Arnt és Ceciliát egy kontinens és sötét politikai érdekek választják el egymástól, ők azonban a cselszövések közepette sem törnek meg.
A becsületes Arnból messze földön híres keresztes lovag válik, tiszta hitével még Saladin megbecsülését is kivívja. Hazájában azonban dúl a harc a koronáért, amit végül a dán király megszerez magának. Arn leghűségesebb emberét küldi Eric, a fiatal trónörökös védelmére. Amikor a király megpróbálja megöletni a fiút, a svédek összefognak, és Arn vezetésével szembeszállnak a dánokkal.
1492 – A Paradicsom meghódítása Rendezte: Ridley Scott, 1992.
A film Kolombusz Kristóf (Gérard Depardieu) történetét meséli el, felelevenítve legendás hajóútját, az Újvilág felfedezését és annak hatásait az őslakos indián népekre. Videofilmként és zenéje cd formában kölcsönözhető a Halis István Városi Könyvtárban!
A misszió. Rendezte: Roland Joffé, 1986. 
A film a Cannes-i Arany Pálma mellett 7 Oscar-jelölést, a Brit Filmakadémia 11 jelölését és 3 díját kapta meg. 1750-ben járunk, a mai Argentína és Paraguay területén, ahol a guarani indiánok élnek. A törzs kegyetlenségéről és primitív életviteléről híres, a jezsuita szerzetesek mégis számos missziót alapítottak közöttük. Az egyik ilyen misszió vezetője lesz Gabriel atya (Jeremy Irons), munkáját pedig az egykori kegyetlen rabszolgavadász, Mendoza kapitány (Robert de Niro) segíti. Ám amikor a kormány feloszlatja a jezsuita rendet, és katonákat küld a misszió ellen, az indiánok és a hittérítők oldalára áll.
