Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



6.

Egyházi és világi élet a középkorban, egy kicsit "lovagregényesen"

Mikortól beszélhetünk középkorról? Honnan ered a kifejezés?
Demográfiai változások, háborúk, fosztogatás, a közbiztonság hiánya. Hogyan élte meg ezeket a középkori ember? Miket evett, hogyan öltözködött?
Az egyház szerepe és felemelkedése. Hogyan jelentkezett a hit és a vallásosság a mindennapi életben? Milyen volt a keresztény ember világképe a középkorban?
A világi élet: szórakozás, játékok a középkorban. A lovagkor eszménye, jellemzői. Milyen volt a lovagi élet? Milyen volt az élet a középkori városban?
 

Ajánlott könyvek, melyek mind kölcsönözhetők a Halis István Városi Könyvtárból! A címek a katalógusunkhoz vezetnek, ahol megnézhetitek, hogy ki lehet-e kölcsönzi a könyvet, vagy éppen olvassa-e valaki.

 

Regények:

A témához kapcsolódó szakirodalom:

Gyermek szakirodalom:

 

Ajánlott filmek

A sötét középkor. Rendezte: Christopher Cassel, 2007

A Római Birodalom a második század közepén volt dicsősége csúcsán. Ám a következő évszázadok a világhatalom szétesését hozták: az ötödik századra a barbárok teljesen szétzilálták a birodalmat. Az éhínség, a járványok és a szinte folyamatos háború miatt a tudósok ezt az időszakot Európa legsötétebb korszakának tartják. Hogyan vezethettek mégis ezek a századok a reneszánsz értékeihez? Kik voltak azok, akik ebben a korban is képesek voltak a civilizáció megőrzésére? A filmben fény derül a legsötétebb századok titkaira.

Napfivér, Holdnővér. Rendezte: Franco Zefirelli, 1972

Franceso, a gazdag kereskedőcsalád sarja a tizenkettedik századi Itáliában, Assissi városában él. Barátaival együtt léhűtő életmódot folytat. Ám a Perugia ellen vívott háborúból egy egészen más ifjú tér vissza. A fogságból megszökött, betegséggel küszködő Francesco megvilágosodik, felfedezi az élet apró örömeit, a madarak énekét. Ennek hatására szakít korábbi életével, és családját elhagyva Istennek szenteli életét. Kolduló szerzetesként, a saját kezével épít templomot.

 

 

 

 

 

 

A rózsa neve. Rendezte: Jean-Jacques Annaud, 1986

1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg.
 

A rettenthetetlen. Rendezte: Mel Gibson, 1995

A rettenthetetlen jelző William Wallace-t, a XIII. századi skót felkelőt illeti, aki a skót történelemnek valóban az egyik hősi alakja. Sir William Wallace lovag többéves távollét után visszatér szülőföldjére, Skóciába. Kaotikus állapotok uralkodnak: a skót király trónörökös nélkül halt meg, ezért angol riválisa, a kegyetlen és hitetlen I. Edward elfoglalta trónját. A lovagnak hosszú rábeszélés és példamutatás után sikerül ütőképes hadsereggé kovácsolnia elfásult népét. A szépséges Izabella hercegnőt a király saját előnyére próbálja felhasználni Wallace ellen, ám kettejük között szerelem szövődik. A lovagra egyre több veszély kezd leselkedni, a politika és az ármány egyre sötétebb hálóiba kerül, míg végül árulás áldozata lesz.

Lovagregény. Rendezte: Brian Helgeland, 2001

William Thatcher nemcsak kiváló szájhős, hanem első osztályú szédítő is, akinek csupán egy rang hiányzik a teljes sikerhez. Mivel az nem terem minden bokorban, hát hazudik egyet magának, amikor Sir Ector a lovagi tornán jobblétre szenderül. Felveszi a vértezetét, és néhai ura nevében megnyeri a díjat. Hamarosan víg cimboráival egyik tornáról járnak a másikra, és William igazi sztár lesz. Csakhogy a szép Jocelyn teljesen elcsavarja a fejét, mellyel egy veszélyes és féltékeny ellenséget szerez magának. Ráadásul Adhemar gróf, a fekete lovag rájön, hogy egy csaló orránál fogva vezeti a sportbarát nemességet.

 

Jeanne d' Arc- Az Orléans-i szűz. Rendezte: Luc Besson, 1999

A XV. századi Franciaországban a káosz az úr: a legnagyobb várakat és városokat elfoglalták az angolok, az országnak nincs királya, és a francia lovagok minden esély és különösebb meggyőződés nélkül próbálgatják a lehetetlent: megállítani a világ legnagyobb, legerősebb és legönteltebb hadseregét.
Franciaországon már csak a csoda segíthet. És a csoda el is jön: Jeanne-nak hívják, 16 éves, gyönyörű és víziók vezetik. A semmiből bukkan elő, és pillanatok alatt megfordítja a világtörténelmet. Csatákat és háborút nyer, végül pedig visszafoglalja az angoloktól Orléans-t. Rövid hajjal, páncélban, lóháton harcol - a harcedzett lovagok egyenrangú társa a kegyetlen és véres férfivilágban.
De sikerei csak a katonák körében teszik népszerűvé: Jeanne téved, ha azt hiszi, látomásai mindig, minden ellenfelével szemben jó tanácsot adnak neki.

Az utolsó párbaj. Rendezte: Ridley Scott, 2021


A négyszeres Oscar-jelölt Ridley Scott rendezésében készült, megtörtént eseményeket feldolgozó Az utolsó párbaj izgalmas történet árulásról és bosszúról a 14. századi Franciaországban, ahol a nőknek az elnyomott szerepe jut. Jean de Carrouges (az Oscar-díjas Matt Damon) és Jacques Le Gris (a kétszeres Oscar-jelölt Adam Driver) két viszálykodó, nemesi születésű úr, akiknek sérelmeit csak egy halálig tartó párbaj orvosolhatja.

<< Előző (6. oldal)
/15
Következő >> (8. oldal)