5.
Huszárok és nők forradalma. 1848-49 szerepei
Milyen változások zajlottak le a hadviselésben a napóleoni háborúk során? Mi volt a tüzérség és a lovasság szerepe a 19. századi hadászatban? Milyen lőfegyverekkel és milyen módon harcoltak? Miben különbözött a huszárság a korszak többi lovasságától? Csak magyar huszárok léteztek?
Milyen volt a nők általános helyzete a 19. században, Európában és Magyarországon? Hogyan élték meg, milyen módon érintették őket a reformkor és a forradalom változásai? A forradalom leverése női szemmel (megtorlás; itthon maradottak vs. emigráció)
Ajánlott könyvek, melyek mind kölcsönözhetők a Halis István Városi Könyvtárból! A címek a katalógusunkhoz vezetnek, ahol megnézhetitek, hogy ki lehet-e kölcsönzi a könyvet, vagy éppen olvassa-e valaki.
Regények:
- Berényi Anna: Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza
- Győry Dezső: Viharvirág. Regény a szabadságharc korából
- Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka
- Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
- Ordas Iván: Simonyi óbester. Regényes beszámoló "a legvitézebb huszár" életéről
A témához kapcsolódó szakirodalom:
- Ágoston László, T.: Lenkey huszárok
- Csikány Tamás: A szabadságharc hadművészete 1848-1849
- Kedves Gyula: A szabadságharc huszárai
- Mózer Ibolya (szerk.): Női sorsok a történelemben
- Deák István: Volt egyszer egy tisztikar. A Habsburg-monarchia katonatisztjeinek társadalmi és politikai története, 1848–1918
- Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig
- Gyurgyák János – Környei Anikó – Saly Noémi (szerk.): Élet a régi Magyarországon
- Lázár Balázs: Huszárkönyv
- Ozogány Ernő: A nemzet virágai. A magyar történelem legérdekesebb asszonyai
- Podonyi Hedvig: Kitűnők. Hölgyportrék a múltból
- Szilágyi Rita: Nők a szabadságharcban
- Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán
Gyermek szakirodalom:
Ajánlott filmek
Napóleon. Rendezte: Yves Simoneau, 2002
A francia forradalom zűrzavaros éveiben az ifjú katona egyszerre találja meg az érvényesülést, és a szerelmet, Josephine személyében. Hadvezérként sikereket ér el, nevét a forradalom megmentőjeként emlegetik, a katonák és a francia nép mellette áll, akkor is, mikor feldúlva a köztársaság eszméit, államcsínyt hajt végre, magához ragadja a hatalmat, és maga a pápa koronázza császárrá. Egész Európa retteg a nevétől, övé a győzelem mind a csatákban, mind a nagyhatalmi politikában, ám hatalmát meggyengíti az orosz tél, és az európai uralkodók összefogása, hogy végül a Waterloo-i csata után száműzetésben kelljen leélnie életét, Szt. Ilona szigetén.
80 huszár. Rendezte: Sára Sándor, 1978
1848. Európa forrong. A Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó magyar huszárok egy csoportja a szabadságharc kitörésének hírére hazaindul. A szökevények útja ezer veszéllyel teli, harcot kell vívniuk a természettel, az út nehézségeivel, az őket üldöző osztrák hadsereggel, és saját felőrlődő idegeikkel.
Augustin-féle gyutacsos puska használata. [Youtube]
A videóban egy Gyutacsos puska töltését és használatát figyelhetjük meg. A korabeli vezényszavak használatát magyar és német nyelven is. A filmmel remekül lehet érzékeltetni a korabeli harcmodort és fegyverhasználatot.
A kőszívű ember fiai. Rendezte: Várkonyi Zoltán, 1964
A császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait. Hazahívja legidősebb fiát, Ödönt Pétervárról, Richardot és Jenőt Bécsből. Kitört a forradalom. A forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására fiai apjuk végakarata ellenére, 1848 ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért.
Klapka légió. Rendezte: Hajdufy Miklós, 1983
1866-ban a Habsburg Monarchia az olaszok és a poroszok ellen harcol. Ebben a helyzetben az Angliába emigrált Klapka tábornok a poroszok segítségével magyar légiót szervez, s egy lelkes, a szabadságharc eszméitől fűtött csapattal elindul Magyarország felé. Ő és hívei meg vannak győződve arról, hogy elérkezett az idő a szabadságharc folytatására. A magyar nép azonban már a kiegyezésre vár...
Utolsó órák. Rendezte: Vecsernyés János, 2014
Gróf Batthyány Lajos az első magyar felelős kormány miniszterelnöke volt 1848-ban. Ő a főszereplője az Utolsó órák című tévéfilmnek. A volt miniszterelnököt 1849 őszén halálra ítélik, és utolsó napjait a siralomházban tölti családjától és barátaitól elzártan. Az utolsó óráiban végletes és felfokozott lelkiállapotában meg kell hoznia élete legfontosabb döntését: legyen mártír, vagy egyszerű, esendő emberként kérjen kegyelmet. A volt miniszterelnök mindössze 42 éves, nem futott el a számonkérés elől, mint ezt oly sokan tették. Önként jelentkezett, hisz ártatlan, nem követett el bűnt?
